„ minden emberben egy gyermek is rejtőzik, aki játszani akar”

A fegyelmezett, koncentrált, szabályokkal megterhelt tevékenységek között, fontos a felszabadító, kikapcsoló és a gondokat hátrahagyó feltöltő foglalkozás.

A drámapedagógia a személyiség fejlesztés módszere. Tradicionális képesség és készség fejlesztő eszköz a játék, így a drámajáték is.

A drámapedagógia önismeret és szerepjátékok gyakorló terepe.

A drámapedagógia készség- és képesség fejlesztő gyakorlatokat alkalmaz. A drámajáték foglalkozásokon fontos a személyiségfejlesztés, önfejlődés elősegítése, arra építeni, ami a személyiségben adott.

A gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes. Próbahelyzetben kipróbálja saját magát, félelem és következmények nélkül léphet kapcsolatba másokkal.

A gyermek a képzeletbeli szituáción keresztül belehelyezkedhet egy másik ember szerepébe, ez pedig biztonságos keretek között segít neki felfedezni, milyen lehet az adott élethelyzetben létezni a valóságban.

A drámajátékban a gyermek kockázat nélkül tapasztalatokat szerez, amit később a valóságban ( saját életében ) már helyesen alkalmaz. A problémamegoldó készséget is fejleszti a dramatikus tevékenység, és ezen keresztül a tanulási folyamatokat is segíti, támogatja.

Előadásaink jellegzetessége az eszköz nélküli játék, nem használtunk díszleteket, jelmezeket, tárgyakat, mindent a testünkkel és gesztusainkkal fejeztünk ki.

Bízom benne, hogy azok a gyerekek akik a drámajátékot kicsit is „megkóstolták”, majd mindig jó szívvel idézik fel együttléteink perceit.

Örülök, hogy a Szthelo Gábor Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda nyitott a művészeti nevelés lehetőségeire, és minden erre irányuló kezdeményezést támogat.

Madarász Melinda